92 m² | 37.629 m² | 93.828.530 HUF |
Kis gazdasági ingatlan Szentgotthárdnál, az osztrák határ mellett.
A területen 30 éven át különleges növényeket termesztettek. Ehhez a tágas lakóház és a gazdasági épület adták a optimális keretet. A ház 92 m²-es, benne három hálószoba, nappali, konyha/étkező, spájz, fürdőszoba zuhanyzóval, külön WC, tároló, valamint egy külső bejáratú pince (25 m²). A garázs 35 m².
A gazdasági épület területe 100 m², benne tágas gépterem/tároló. Az teljesen bekerített udvarban (3820 m²) gyümölcs- és nagy nordmann fenyőfák. A háztól keletre négy további beépítetlen telek található, 3 rét és 1 erdő, összesen 5824 m² területtel, melyeket igény esetén át lehet minősíttetni építési telekké. Az utca másik oldalán és a telektől északra további mg-i területek vannak (5 db terület összesen 27.985 m²), ezeket is hozzá lehet vásárolni.
Az ingatlanhoz további 24,0148 Ha területet bérelnek, ezek bérleti joga átvehető (a két bérleti szerződés 2030-ig szól, meghosszabbítható).
A házat a bútorokkal együtt adják el.
Felszereltség:
- 92 m² lakóterület
- 37.629 m² területnagyság
- víz
- kút
- 230V
- 400V
- gáz
- csatorna
- Telefon
- központi fűtés
- WC
- zuhanyzó/wc
Költségszámítás:
Vételár: |
93.828.530 HUF |
Vagyonszerzési illeték: |
3.753.141 HUF |
Telekkönyvi kivonat:1 |
100.000 HUF |
Földhivatali szolgáltatási díj: |
106.000 HUF |
Piaci jutalék:1 |
3.574.867 HUF |
Adásvételi szerzõdés (ügyvédi dij):1 |
1.269.078 HUF |
Összköltség: |
102.631.616 HUF |
A számítás alapja a következő árfolyam 407,95 HUF = 1,00 EUR . 1 az áfát tartalmazza. |
Település leírása Szentgotthárd
Hivatalos honlapja
A Rába mentén elhelyezkedő kisváros első okleveles említése 1187-ből származik. III. Béla király 1183-ban cisztercita apátságot alapított itt. A középkori templom és rendház maradványai a modern színház épületébe építve ma is látható. Mellette emelkedik az ország egyik legnagyobb barokk temploma és a vele egybeépült rendház. Mindkettő a barokk építészet nagyszerű emléke, pompás berendezéssel és belső díszítéssel. Történetének talán legismertebb eseménye az 1664 évi törökellenes csata, ahol Montecuccoli császári generális legyőzte Köprüli Ahmed török nagyvezér seregét. A mai város fokozatosan egyesült a környékbeli kisebb településekkel: Farkasfa, Jakabháza, Rábafüzes, Rábakethely, Rábakisfalud, Rábatótfalu, Talapatka, Zsida. Ezek ma is elkülönült településrészeket alkotnak. A Rábakisfalud és Talapatka összevonásával keletkezett Máriaújfalu városrész mellett festői környezetben nagy erdők között víztározó tavat létesítettek. Nemzetközi határátkelővel rendelkezik Ausztria felé. A város újabban jelentős ipari beruházások helyszíne. Lakossága jelenleg 8662 fő.